Hétfő van. Mindemellett még sötétség, borzongatóan hűvös kora reggel. Ráadásként, a mintha nem is az én fejem lennében a gondolatok szanaszét kóvályognak. Egyelőre hagyom őket. Az ezt a napot éljem túl valahogy hangulatomon csak a szokásos dupla adag, fekete finomság tompít valamelyest. Kortyolgatás közben jöhet a virtuális postaládám megnyitása, olvasás, válaszolás. A számomra érdektelen hírlevelek tucatjai között barátnőm "Mit gondolsz?" kezdetű irománya némi összpontosításra késztet. A lelkem mélyén ébredezően mocorog a kisördög; nem lesz komoly a téma. Ismerve a hölgyet, már csak baráti szolidaritásból se terhel testet-lelket igénybe vevő olvasnivalóval ilyenkor.
Nem csalódom, a téma nőcis és örök.
Mellnagyobbítás. Kissé fázósan összehúzom a kardigánomat és durcásan megállapítom, pár pontot zuhant az önbizalmam - a ma reggeli nulláról. De aztán néhány másodperc olvasás után kirobban belőlem a vidámság. Természetesen, a természetes és titkos arányú összetevők átalakítják , mi több, rendkívül bonyolult kémiai folyamatok segítségével végre tudnak hajtani részleges, vagy teljes testzsír átültetést bennem. Már javában múlté a rossz kedvem, a kóválygó gondolataim összerendeződtek és a kitörő jókedvtől prüszkölve köpöm kávémat a monitorra . Bár tudatlanságom egyik érzékeny része a biológia és sajnálatos módon vegyésztanonc utódom se siet eloszlatni kételyeimet, lévén ő épp ezen jellegű tudással vértezi fel magát. Így egyre jobban sajnálom, hogy a weboldalon meggyőzni akaró, nem létező professzor asszony (ál)tudományos magyarázata mellett miért is nem figyeltem jobban anno dacumál a valódi oktatóimra! Azért homályosan dereng tanulmányaimból a zsírok biokémiai összetétele és fajtái. Valahogy nem igazán ezekre emlékszem, illetve nem így emlékszem. De valószínűleg mindez betudható a szellemi és testi amortizációnak, amit a sokszor x. évem alatt elszenvedtem. A felhomályosításban röpködnek a mátrix enzimek és mitokondrium mátrixok, amiről nekem legfeljebb a filmbéli szimulált valóság villan be Morpheus piros és kék tablettájával.
De a lényeg a lényeg: a tabletta. Mindenesetre most megtudom, hogy a csodabogyó szedésének hatására a zsírsejtjeim elfolyósodnak és épp ott rakódnak le, ahol kell: a mellemben. Sokadik olvasásra se értem, miért, mitől és hogyan vándorol a kritikus, nemszeretem testtájaimról , nevezzük nevén: comb, fenék, has régióról a regimentnyi zsírsejtecske épp a mellembe. Ki és hogyan mondja meg nekik , hogy hátra arc és irány a magaslat. GPS-szel ellátott folyékony zsír sejtjem lesznek? Honnan tudják, merre van a "lerről fel"? És nem mondjuk a fenti csoportosulás fog "felről le" masírozni, hogy a végén a fáradságos munkával eddig kordában tartott hátsó fertályomat J.LO-i méretekké növeljék? Mi van a helyzet-meghatározást zavaró rendszerekkel, mint pl. somlói galuska, gyros tál vagy pizza és társai? Mivel már jókedvű tudatlanságban leledzem, ezért a Morpheus féle kék tablettát választom inkább és majd ébredés után nem fogok emlékezni semmire. Marad a mellméretem, marad a mindennapi egészséges létemhez szükséges - és némi tartalék rosszabb időkre-zsírmennyiségem és főként marad több tízezer forint a pénztárcámban.
Nem csalódom, a téma nőcis és örök.
Mellnagyobbítás. Kissé fázósan összehúzom a kardigánomat és durcásan megállapítom, pár pontot zuhant az önbizalmam - a ma reggeli nulláról. De aztán néhány másodperc olvasás után kirobban belőlem a vidámság. Természetesen, a természetes és titkos arányú összetevők átalakítják , mi több, rendkívül bonyolult kémiai folyamatok segítségével végre tudnak hajtani részleges, vagy teljes testzsír átültetést bennem. Már javában múlté a rossz kedvem, a kóválygó gondolataim összerendeződtek és a kitörő jókedvtől prüszkölve köpöm kávémat a monitorra . Bár tudatlanságom egyik érzékeny része a biológia és sajnálatos módon vegyésztanonc utódom se siet eloszlatni kételyeimet, lévén ő épp ezen jellegű tudással vértezi fel magát. Így egyre jobban sajnálom, hogy a weboldalon meggyőzni akaró, nem létező professzor asszony (ál)tudományos magyarázata mellett miért is nem figyeltem jobban anno dacumál a valódi oktatóimra! Azért homályosan dereng tanulmányaimból a zsírok biokémiai összetétele és fajtái. Valahogy nem igazán ezekre emlékszem, illetve nem így emlékszem. De valószínűleg mindez betudható a szellemi és testi amortizációnak, amit a sokszor x. évem alatt elszenvedtem. A felhomályosításban röpködnek a mátrix enzimek és mitokondrium mátrixok, amiről nekem legfeljebb a filmbéli szimulált valóság villan be Morpheus piros és kék tablettájával.
De a lényeg a lényeg: a tabletta. Mindenesetre most megtudom, hogy a csodabogyó szedésének hatására a zsírsejtjeim elfolyósodnak és épp ott rakódnak le, ahol kell: a mellemben. Sokadik olvasásra se értem, miért, mitől és hogyan vándorol a kritikus, nemszeretem testtájaimról , nevezzük nevén: comb, fenék, has régióról a regimentnyi zsírsejtecske épp a mellembe. Ki és hogyan mondja meg nekik , hogy hátra arc és irány a magaslat. GPS-szel ellátott folyékony zsír sejtjem lesznek? Honnan tudják, merre van a "lerről fel"? És nem mondjuk a fenti csoportosulás fog "felről le" masírozni, hogy a végén a fáradságos munkával eddig kordában tartott hátsó fertályomat J.LO-i méretekké növeljék? Mi van a helyzet-meghatározást zavaró rendszerekkel, mint pl. somlói galuska, gyros tál vagy pizza és társai? Mivel már jókedvű tudatlanságban leledzem, ezért a Morpheus féle kék tablettát választom inkább és majd ébredés után nem fogok emlékezni semmire. Marad a mellméretem, marad a mindennapi egészséges létemhez szükséges - és némi tartalék rosszabb időkre-zsírmennyiségem és főként marad több tízezer forint a pénztárcámban.