2014. november 11., kedd

A Magyar Nyelv Napja

/ minden évben aktuális/
Mi magyarok – elnézést a királyi többesért – fennen hirdetjük magyarságunkat. Büszkék vagyunk a múltunkra, ételeinkre, táncainkra, viseletünkre, tudósainkra, sportolóinkra, íróinkra és sorolhatnám még mondatokon keresztül az elismerést érdemlő nagyjainkat, valamint alkotásaikat. Természetesnek veszünk bizonyos lépéseket, törvényeket, jogokat. Mondván, ez nekünk jár, hisz magyarok vagyunk, demokráciában élünk. Többek között természetesnek vesszük, hogy magyar nyelven szólalhatunk meg, magyarul fejezzük ki gondolatainkat, magyarul tanulunk és magyar nyelven intézzük ügyes-bajos dolgainkat.
Bár már a médiából is ránk zúduló pl. „köszcsi , puszcsi” lebutított verzióban csak nyomokban lelhető fel , vagy még úgyse, a semmihez nem hasonlítható magyar nyelv szépsége, játékossága, kifejező ereje, színessége és ízessége. Többek között ezeknek a „tartalomszolgáltatóknak"  feladata és felelőssége lenne – néhány évben: lett volna – tájékoztatni arról a magyar nyelvet beszélő, magyar embereket, hogy november 13-a nemcsak az 1963-ban Japánból induló kedvesség világnapja, hanem a Magyar Nyelv Napja is. Ugyanis 1844. november 13-án fogadták el a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikket, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.

Hajdanán, 1790-től kezdve az akkori országgyűlés kemény küzdelem árán, parányi lépésenként érte el 1844-ig, hogy a magyar legyen mind a hivatalos, mind pedig a politika nyelve. Kezdetben jókora haladást, előrelépést jelentett a kéthasábosan – magyar és latin nyelven – készített törvény is. Rendíthetetlen kitartásuknak köszönhetően 1830-ban már törvény kötelezte a Helytartótanácsot, hogy a magyar nyelvű megyéknek magyar nyelven válaszoljon; a bíróságok magyar nyelven hoztak ítéletet és a magyar nyelv tudása feltétele volt a hivatalviselésnek, valamint az ügyvédi vizsga letételének. 1836-ban és 1840-ben magyarosították az anyakönyvezést és ezzel együtt a lelkészek magyar nyelvtudását is megszabták,elrendelték . Mindezek után következett végre az 1844. évi II. törvénycikk, amely a magyart államnyelvvé nyilvánította. Az országgyűlés, a hivatalok, a törvények, az oktatás nyelve magyar lett.

Büszkék lehetünk elődeinkre és egyúttal hálásak, amiért megteremtették nekünk ezeket, a napjainkban oly természetesnek vett lehetőségeket! Egyidejűleg őket is ünnepeljük november 13-án, a Magyar Nyelv Napján.