2014. október 26., vasárnap

S.O.S.

Mentsétek meg A Pulóvert! Bár ő nem egy állat, de a "Mentsétek meg Wyllit!" mintájára, megmentésre szorul. A szomorú megsemmisítéstől és megsemmisüléstől.  A pulóver ugyanis tényleg az, aminek hangzik: pulóver. Pontosabban egy végig cipzáras kardigán.  Tehát nem pull over, de a lényeg, lányom egyik kedvenc ruhadarabja. Fekete színe ellenére "maci pulcsi", mert szőrős-bolyhos, meleg, puha. Maga a biztonság. Ami most veszélyben forog, kemény anyai szívemnek köszönhetően. Vagy mégsem. Könnyesen könyörgő lányom fogadkozik, megígér, vállal mindent, semmit nem kér soha többet, csak a kedvencet mentsem meg. Ami embert és egyben anyát  próbáló feladat.
Ugyanis a Cardigan grófról elnevezett ruhadarab nincs igazán szalonképes állapotban. Részt vett egy osztálykiránduláson, azon belül is erdei túrán, számháborún, éjszakai csillagtúrán. Ennek megfelelő kinézetben tért haza gazdájával. Míg a tulajdonosnak elég volt egy alapos fürdés, addig a szóban forgó ruhadarabnak több mosás sem.  Puhaságát adó szálai közé befészkelte magát jópár  azonosíthatatlan növényi termés és szár maradvány, kötőanyagként tetemes mennyiségű sarat használva.  Utóbbi matéria szerencsére két mosás után feladta a küzdelmet és távozott. Maradtak a horgas fogacskákkal ellátott szárak és termések. A kis ragadáncsok eltávolításához bevetettem már a 10 körmömet, különböző manikűr ollót, bébi hajkefét és a telefonos segítséget. Utóbbi tevékenységem  azzal a nem titkolt  szándékkal történt, hogy  gyors tempóban vásárolok helyette másikat. Mit másikat, azonnal kettőt. Az eredmény lehangoló mindkét esetben.