2014. október 26., vasárnap

Változnék

Nyugodt nyughatatlanságomat az "Imádom a fényt, lángot, meleget, Keresek egy csodát, egy titkot, Egy álmot. S nem tudom, mit keresek." állapot uralja. Mégis boldog egyensúlyt teremtve ezzel mindennapjaimban. Időnként azonban valamiféle belső indíttatásból kifolyólag erőteljes, görcsös megfelelni- és bizonyítani akarás kerít hatalmába. Önkéntesen, önmagammal szemben.
A "lehet, hogy változnék, változnék valamiért" érzésem során egyensúlyi állapotom megbillen, a stabil helyzetem labilissá válik. Hangulatom milyensége függ a változást sugalló, gerjesztő összetevők felerősödésétől, az akadályozó erők gyengülésétől. Illetve a körülöttem lévők, a tágabb környezetem reakciójától, véleményétől, értetlenségétől. Melyekre, a tudatos énem és a tudatalattim ösztönössége is tudja, nem kellene túlzott figyelmet fordítani. Azonban ezekre mégse hallgatok, inkább önkínzó módon meghallom és meghallgatom az irányomba zúduló szavakat. Aminek következtében a változni, bizonyítani akaró énemet legtöbbször önnön kétkedésem sodorja a gorgói állapot felé. Az "akarom: tisztán lássatok" vágyam dacára, cselekedetem, utam helyességét megkérdőjelző, megingott énkém tükörbe pillantva is gorgói létem kivetülését szemléli. Ezzel együtt kétségbeesetten keresve az átalakuláshoz szükséges visszavezető utat. Ilyenkor jómagam külvilág előtt rejtegetésével akaratlanul, mégis lehetőséget adva a "megmondtamhogynincsértelme", "miakarezmármegintlenni" és "nemvagytejóebben" frázisokat fröcsögők támadásának. Megbántott, megsebzett önvalóm megmaradt méltósága mégis tudja, az óhajtott változás nem más, mint a félelmeim legyőzése, ezáltal a belső nyugalmam elérése, amit csak akkor és úgy érhetek el, ha a mozaikokra tört önbizalmam, önértékelésem, önelfogadásom darabjait egyberakva újraalkotom önbecsülésemet. Mely megfelelő védelmet biztosít a nemegyszer gonosz, irigy szagú megalázással szemben és megakadályozza gorgóvá válásom bekövetkeztét. Pozitív metamorfózisom beteljesülésééig azonban naponta többször harcot vívok, önmagammal, építkezek a romokból, mozaikokat rakosgatok. Néha könnyesen nehezen. Néha nem látva a végeredményt. Lassan. Egyedül.