November 19. a WC és a férfiak világnapja. Nem az én agyszüleményem a kettő egymás mellé sorolása, hanem másnak van benne a fantáziadús leleményessége, találmánya. Annak ellenére, hogy a két mozgalom eltérő időpontban , nevezetesen 1999-ben és 2001-ben indult világhódítónak szánt útjára, nem kis fejtörést okozhatott e különleges párosítás.
A WC világnapja sajnos nem elhanyagolható esemény. Nem intézhetjük el egy „fúj, de gusztustalan téma” felkiáltással! Mivel felmérések alapján most, a 21. században, 2,5 milliárd ember nem fér hozzá az alapvető szükségletet biztosító – és nekünk természetesnek tartott - vízöblítéses WC használathoz. Dacára annak, hogy az első ilyen WC-k már az ókorban megjelentek és mellette a csatornázás problémáját is bravúros építkezéssel oldották meg. Aztán jött a sötétnek nevezett középkor, ami nem igazán kedvezett ezen a téren se a fejlődésnek. Sajnos bizonyos országokban, területeken a mai napig ezt a középkori megoldást meghagyva, használva és természetszerűleg szenvedve a következményektől. Nem részletezem és borzasztom el lelkivilágotokat a döbbenetes statisztikai adatokkal, mert akit érdekel tudja, aki nem hiszi, járjon utána. A lényeg az az, a WC világnapja egyben a megfelelő higiéné fontosságáról is szól egyben, amire minden halandó embernek oda kell figyelnie. Nektek is.
Némi körültekintő odafigyeléssel, talán elkerülhető lett volna ez a szokatlan egybeesés. Ami számomra nevetséges és méltatlan a férfiakkal szemben. Már hallom is, ahogy néhányan felmordulnak: „jól van ez így, odavaló a legtöbb férfi”. Bizonyára vannak olyanok is, akik viselkedésükkel, tetteikkel ezt váltják ki. Nem vitatom. Sőt véleményem is van róluk, aminek azonban nem itt és most van a helye.
A WC világnapja sajnos nem elhanyagolható esemény. Nem intézhetjük el egy „fúj, de gusztustalan téma” felkiáltással! Mivel felmérések alapján most, a 21. században, 2,5 milliárd ember nem fér hozzá az alapvető szükségletet biztosító – és nekünk természetesnek tartott - vízöblítéses WC használathoz. Dacára annak, hogy az első ilyen WC-k már az ókorban megjelentek és mellette a csatornázás problémáját is bravúros építkezéssel oldották meg. Aztán jött a sötétnek nevezett középkor, ami nem igazán kedvezett ezen a téren se a fejlődésnek. Sajnos bizonyos országokban, területeken a mai napig ezt a középkori megoldást meghagyva, használva és természetszerűleg szenvedve a következményektől. Nem részletezem és borzasztom el lelkivilágotokat a döbbenetes statisztikai adatokkal, mert akit érdekel tudja, aki nem hiszi, járjon utána. A lényeg az az, a WC világnapja egyben a megfelelő higiéné fontosságáról is szól egyben, amire minden halandó embernek oda kell figyelnie. Nektek is.
A másik világnapot - a Férfiak világnapját – az ENSZ javaslatára 1999-ben rendezték meg először az egzotikus Trinidad és Tobagóban, ám Magyarországon ez a mozgalom csak 2009-től vesz részt a közéletben. Helyesebben nem veszt részt . Vagy csak női személyem nem érzékeli megfelelő módon. A közhiedelemmel ellentétben, nem a „ hímsoviniszta férfiak sztárolása” a cél, hanem az előzőleg említett világnaphoz hasonlóan komoly üzenetet hordoz magában. Hangsúlyozni szeretné a nemek közti egyenlőséget és megfelelő kapcsolatot, mindemellett megköszönni bizonyos élethelyzetekben biztosított erejüket, bátorságukat és a mindennapokban nyújtott teremtő, alkotó tevékenységüket. Pozitív példát sorakoztatva fel mintául a felnövekvő generáció számára. A legfőbb hangsúly azonban a fiúk, férfiak egészségének megőrzésén , védelmén van . Mert igenis védenünk kell a férfiakat, akik észre se véve a betegség jeleit, nem panaszkodnak, nem mennek orvoshoz „egy kis semmiség” miatt. Sajnos mire megunják a női sirálmakat és végre orvos elé állnak, sokszor szembesülnek a visszafordíthatatlan valósággal. Kedves férfiak, próbáljatok figyelni magatokra, panaszkodjatok hol fáj és menjetek orvoshoz semmiségek miatt is! Addig, amíg nem késő. Mert nekünk, nőknek, szükségünk van rátok, férfiakra. Hagyjátok, hogy segítsünk! A kettőnk között lévő különleges viszony miatt. Amit Karinthy is igazol szavaival : „Férfi és nő ... hogyan is érthetné meg egymást. Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit.” De számomra ez így van rendjén, ettől kerek a világ, legfőképpen ettől egész ez a két fél. Azonban ha nagyon magunkba nézünk, eltűnőben az igazi férfi és eltűnőben az igazi nő. Amiben - köszönhetően az egyenjogúságnak, társadalmi elvárásnak , vagy bármi másnak - mindkét félnek jócskán benne van a játszmája. Hol kényszerből, hol szándékosan. Nekem is. Neked is. Mindenkinek.
De ettől, vagy épp ezért, én köszönöm az összes férfinak, aki a mai napig szépítő módon részt vett az életemben! Köszönöm nekik, azt, hogy tanítottak, utat mutattak, erőt adtak, elfogadtak olyannak,amilyen vagyok, megnevettettek , igazi nő lehettem mellettük és szerettek! És azoknak, akik teszik ezt most is !
